Vállalások
Hiszek benne, hogy vállalással érkezünk ide, ebbe az életünkbe.
Korábban csak másoktól hallottam, hogy így van, de a tanult hitrendszereim miatt, ezeket az információkat mélyen nem engedtem be.
Arról is csak másoktól tudtam jó ideig; nem véletlen, hogy abba a családba születtünk; azokat a tapasztalatokat kaptuk amiket.
És, hogy mindenkinek van olyan képessége amiről nem tud, de ki tudja magából bontani.
(legyen gyanús ha úgy tudod magadról, önismerettel foglalkozol s időnként nem kérdőjelezed meg azt amit eddig tudtál, gondoltál:)
Vegyük csak azt a példát, hogy én Európában születtem. Magyarországon. Európai hitrendszer szerint élek, és gondolkodok. Míg csak a megszokásaim vezetnek, meg sem kérdőjelezem, hogy amit hiszek az nem a nekem legjobb valóság. De, mi van, ha egy afrikai családba születek? Vagy egy amerikaiba? Ott is vannak különböző családi, közösségi, nemzeti hitrendszerek, amikről azt hiszik legtöbben, hogy a sajátjuk.
Persze, lehetnek ezek éppen olyanok is, amitől a béke, a harmónia létre tud jönni, keretet adva a megszokott mindennapoknak. Én mégis azt mondom; érdemes mélyen megvizsgálni mi az enyém és mi nem.
Számomra a korábban tanult, látott mintáim nem voltak mind megfelelőek.
Tudattalanul éltem az életemet a megszokott hitrendszereim alapján, mindaddig míg a pihenés sem volt már igazi pihenés. A szüntelen zakatoló gondolataimtól nem volt nyugalmam. Az önismereti utamat bár hosszú évek óta jártam, de a szétesés, a valódi összeomlás nem történt meg. Még az elmém tartalma uralt s nem én őt
Alapjaiban volt szükség a változtatásra.
Engem egy dolog motivált minden nap; a belső béke, a harmónia megtalálása. A látszat, pillanatnyi és majdnem megoldások nem elégítettek ki.
Idővel, ahogy egyre jobban értettem és éreztem magam, kezdett állandósulni a nyugalom. Ez nem egy pangó, unalmas béke állapot, épp ellenkezőleg! Nagyon is aktív, kreatív állapot, hiszen figyelni mit vár tőlem a tér, nagyon is izgalmas. 
Karmák, nehézségek vannak és lesznek is, de megtanultam azt a technikát, amivel fel tudom ismerni, hogy honnan jön a nehézség, és azt is, hogyan alakítsam át úgy, hogy soha többet ne térjen vissza.
Ezeket kimondani eleinte a katolikus neveltetésem szerint bekorlátozott hitrendszereim miatt nem volt könnyű. 
Miért?
Mert zsigerileg volt megkérdőjelezhetetlen több generáción keresztül, hogy a hit és a bizalom az egyházon keresztül érvényesül az egyén életében.
Ezzel ellentétben, az önismereti úton járók, azt figyelik, azt keresi, hogy mi az amivel azonosulni, rezonálni tudnak. Nem elégednek meg azzal, ami adott, kényelmes, megszokott. Ez korántsem olyan könnyű, mint ahogy hangzik.
Számtalan útkereszteződés van az ÚT-on, ahol döntés szükséges hozni.
Merre tovább? Melyik utat válasszam?
…
Nincs mit szépíteni, ezek akkor és ott nehéz döntések. Bátorság és hit nélkül, hogy a belső hang jó irányba visz, nem megy. A hit ezekhez a lépésekhez bár belülről jön, mégsem önös, hiszen a Gondviselés, az Univerzum, a JóIsten, Tiszta Tudat -nevezzük bárhogy -az ami külső erőt adja hozzá. Vagyis a saját erő mélyen meghajlik egy magasabb intelligencia előtt.
Kétségeim azzal foszlottak szét, hogy saját élményként tapasztaltam meg amiket fentebb írtam.
Ehhez napi szintű! energia tisztításra, speciális, szamádi meditációra, forrásemlék tisztításra, tudatszint emelésre volt szükség.
Mindenki tudja amit a teste hordoz. Mindenki. Csak még legtöbbünknek sok a réteg a 3.szemén, fél az intuíciótól, a jövő meglátásától.
A test mindenre emlékszik!
Arra is ami előző életben történt és arra is ami a jövőben fog jönni. Nagyon fontos megtanulni vele kapcsolódni.
A múltból hozott fájdalmakat azért szükséges kiengedni, hogy a jelenben tudjunk élni. Teremteni tudjunk. Míg ezt nem tesszük meg, csak vonszoljuk a traumáinkat, amire nem lehet boldogságot építeni. Kinől újra, mint a gaz, aminek a gyökerét nem téptük ki, csupán a felszínről tüntettük el.
Ha így teszünk, akkor az is fel fog tűnni, hogy a jövőt is érezzük.
Színházban vagyok. Élvezem az előadást, örülök, nevetek, tényleg minden ok.
Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy az érzések megváltoznak bennem. Szorongás tör rám, ami mögött a nem vagyok jó érzést találom. Azonnal felteszem a kérdést: Ez miért van, hol a gyökere? Nem kapok rá még választ, az érzés viszont egyre nehezebb, egyre pocsékabbul értem magam. Már nem vagyok a jelenben, már csak látom, de nem élvezem az előadást. Sőt, már kedvem lenne ítélni, kritizálni is.
Szünetben megnéztem az e-mailokat. Az volt a csúcspont. Az egyik levélben a feladó kifejti, hogy nem vagyok jó, pontosabban az nem oké amit csináltam, változtassak.
Tehát a testem már előre érezte, ami történni fog.
Olyan helyzetben ahol nem tudok azonnal gyökér okot keresni, amennyire tudom „félre teszem” a megjelent energiát és otthon dolgozok vele.
Ennek a gyökér oka, egy gyermekkori pillanat, ahol épp ezt éltem át, amint a levél olvasása közbe. A hibák, tévedések túlságos felnagyítása, és a bűnös keresés után nem történt meg a feloldás. A tolerancia, a megengedő elfogadás. Emiatt a nehéz érzés, a nehéz energia bennem maradt.
(Fontos megjegyezni, ha én érzelmileg nem vagyok jelen, vagyis, nem volt korábban hasonlóan megélt élményem, akkor könnyedén átlendülök az e-mailon és a közös projekt, közös megoldását keresem)
Ez az energia ami feljött a színházban, már gyerekkorom óta bennem volt, és addig míg át nem alakítom bennem is marad.
Talán ebből érezhető, hogy minden gyermekkori megszégyenítésként, bántalmazásként megélt pillanat, tudattalanul dühöt, haragot, félelemet hoz létre bennünk. A testünkben. Ezek azzal, hogy megszűnik az adott helyzet, már nem érezzük a fenyegetettség érzését, nem múlnak el, továbbra is jelen vannak a testünkben. Később ha nem oldjuk ki őket, betegség formájában szeretnének távozni.
Akinek nincs kapcsolata a testével egy hasonló helyzetben, tudattalanul mit fog tenni?
Mindenképp célja lesz, hogy a nehéz érzéstől meg tudjon szabadulni. A tudatos ember a gyökér okot önmagában keresi, de akik még nem azok; hibákat, hibást, bűnöst keresnek a környezetben. „Nem is olyan jó ez az előadás.” ” Nézd az meg hogy néz ki, haha”. ” Hogy képes ilyent tenni”. ” Ezek ilyenek vagy olyanok…””Te vagy a hibás, hogy rosszul érzem magam.. Legközelebb vigyázz jobban, hogyan viselkedsz, bánatot okoztál nekem, látod mit tettél ?! „Ugye megmondtam, hogy ilyen vagy! „stb, stb.
Bűnöst keres, akit bűntudatban vagy szégyenben tud tartani. Gyakran az is kielégíti, ha a gondolataival győzi meg magát, hogy a másik a hibás, s nem ő. Persze, azt nem érzékeli, hogy tudattalanul leválaszt magáról mindent és mindenkit, csupán azért, hogy ne kelljen átélni újra, amiket ő is kapott, hogy bűnös, hogy szégyen a lénye… Ettől pillanatokra felszabadul. De, valójában a nehéz energia nem múlik el. Ott marad, és hasonló helyzetben újra és újra aktiválódik, tehát újabb és újabb bűnösre lesz szükség. A gyengébbek -gyerekek- vannak leginkább kitéve annak, hogy megkapják ezeket a cél mondatokat, elvárásokat és nehezteléseket sugárzó nézéseket.
És persze, mindenki adja tovább, mint a forró krumplit, nehogy megégesse vele magát, generációról generációra. Főnök a beosztottnak. Ahol a hatalom felüti a fejét, ott ez megfigyelhető. Mindaddig van ez így, míg valaki ki nem áll a sorból és tudattalan viselkedés helyett, tudatos döntések mentén keresni kezdi, és megszüntetni a gyökér okokat. Átéli a nehéz érzéseket, és nem tovább adja.
Az energiák kiengedése fontos, de kevés lesz, ha a viselkedésmintákat nem tudatosítjuk. Ha csak energia kezeléssel foglalkozunk, s nem leszünk tudatosak arra; miket csinálunk, akkor az energia szinten létrehozott változás nem tart sokig. Fontos tudni azt is; gondolatainkkal, cselekedeteinkkel, tetteinkkel újabb és újabb karmákat gyártunk magunknak, tehát a körök ismétlésében maradunk.
Teljesen új tudatszintre szükséges emelkednie annak, aki szeretne végleg kiszállni ezekből a körökből.
Minden rossz, nehéz érzésnek van gyökere. Saját életükben, felmenőink életében vagy előző életünkben.
Időt, befektetett munkát igényel a folyamat elsajátítása, de nagyon nagyon megéri rászánni kb egy évet arra, hogy kialakítsuk egy új gondolkodásmódot, hogy – az legyen a norma, hogy minden probléma oka belül keresendő – a valódi tudatossághoz kapcsolódjunk.
Nem csak magunkért hanem a családért, utódokért is.
Minden érzés energia, ami átalakítható.
Te már ne elégedj meg azzal;mások is így csinálják az életet.
Légy több, szabadabb, tudatosabb!
Van rá mód és lehetőség.
Itt írj nekem, ha szeretnéd megtanulni, és/vagy szeretnéd kibontani a képességeidet, a tudatosság útjára lépnél.
Szeretettel:
Varga Eszter
Karma Yoga Tanár & Coach & Önismereti és Meditációs Tréner
Időpont foglalás:
karmayogasopron@gmail.com
Csatlakozz a Facebook oldalamhoz és maradjunk kapcsolatban!