Hatalmi játék

Hatalmi játék


Figyeled az emberek lelkét?

Kb 25 éve ismerjük egymást. Ő a fiatalabb. Ma már férfi.
4 éve eltávolodtunk, de előtte szerettük egymást. Éreztem a szívét, s ő is bízott bennem.

Hamarosan újra fogunk találkozni. Érzem. Kaptam a jelet, hogy így lesz.
S ezzel együtt azt is érezhettem, hogy mi fog történni.
Már nem úgy fogok hozzá közeledni mint régen, amikor még meleg szeretettel szerettem. Feltétel nélkül.
Ma én nő vagyok, ő férfi. Korábban két gyerek lelke találkozott, az értő, érző figyelem nélküli örömben.

Vajon miért nem a megszokott örömmel üdvözlöm majd?

Már távol vagyunk egymástól. 4 év alatt távolság lett köztünk.
Aktiválódtak a karmák.
Hiába a múlt szép emlékei, ő már anyját látja bennem. Anyját, aki a lelkét sokszor magára hagyta, s érzelmi győzelmet aratott felette.
Hatalmas lett, látom az energiáját. Tele agresszióval. Fel nem dolgozott érzelmi traumák.

Két női utat ismerek ilyen esetben.

Az egyik aki nem látja át a fájdalmát, de érzi agresszióját, tehetetlen, mert a múltja őt is fogva tarja, ezért inkább becsapja, bölcsen közelít hozzá, majd kizárja a lelkéből. A férfi alkalmazkodik ehhez a rideg állapothoz, belül gőgös, győztesnek érzi magát. Fontos a győzelem érzés, hiszen nem szeretné újra élni amit anyja mellett élt át.
Ez a kör újra és újra ismétlődik.
Függőség alakul ki. A férfinak a győzelem fontos, s nem veszi észre, hogy magányos. Egyedül bolyong a világban, mert a nő nem vezeti el a szívéhez.
A folyamat valójában ugyan az mint anyjával, csak itt bekerül a körforgásba egy megvezetés lépés is. Mivel fontos a győzelem a férfinak, – azért, hogy ne érezze a fájdalmát – nem veszi észre, hogy becsapják. Magányos. Talán munkába menekül, hogy ezt se érezze.

S van a másik női minőség, aki magára fogja hagyni, bölcsesség nélkül.
Anyjától abban különbözik, hogy nem arat érzelmi győzelmet, hanem békésen figyeli.
Ő Nő, s nem anyuka.
Tombolni fog. S lehet, hogy a Nő ettől félelmet él át.
Nem a nővel lesz baja, hanem anyjával, akit benne lát.

Vajon melyik nő típus szereti jobban?

Kaptam tehát a jelet, hogy találkozni fogunk. S azt is, hogy mit kell tennem.
Magára hagyni. Csendben elmegyek majd mellette. Minimális kedvességgel kapcsolódok.
Nő leszek, aki határt húz.
Tombolni fog. Fölém kerekedik, anyját látja bennem, pedig volt, hogy szerettük egymást.
Nem tehetek mást vele, mert ma is szeretem.
S ha ő is szeret, érezni fogja ezt. Idővel talán látni fog engem. Engem. Nem anyját, engem, aki szerette, s szereti.
Ha mégsem lát meg engem, mert Ő marad inkább gyermek, egy kisfiú, akkor a lelkünk többet nem találkozik már, s ez így lesz rendjén, mert minden kapcsolatban benne van a közös gyógyulás, és az elengedés lehetősége is.


Gyógyult NŐ.


Te melyik Női minőséget éled?

Te hagytál már így magára kisfiút vagy kislányt?

Én többet is. Kisfiút, és kislányt is, mert fölém kerekedtek, vagy hazugsággal léptek elém. Bosszúból, – a győzelem érzés miatt – hogy ne érezzék a szégyen, a veszteség fájdalmát, volt aki durván végigtiport. Ezt nehezen viseli egy kislány. Ezért inkább hazudik ő is. Versenyez. Pozíciót lop.

Én engedtem. Verseny nélkül éltem át a veszteséget.
Itt, ezen a ponton szűnt meg létezni a bölcs, a kislány, a mindent feltétel nélkül megbocsátó, a szintén győzelemre éhes Eszterke, s vele együtt az igény is elmúlt, hogy a versengő férfiakat, nőket figyeljem.
Eszter van, akinek az értékes figyelmét a felelősséget vállaló férfi, s nő kapja.

Félnek veszíteni a nők is, és a férfiak is. MERT NINCS HITÜK. Pedig, hosszútávon éppen ez hozza el a felszabadulást. Felnőtté varázsol át.

Karma.
Ha győzni szeretnék, maradok a körben.
Ha átéltem a veszteséget, kijutottam. Új körbe érek.

Néha zavaros vízben úszunk, hogy érezzük a testünkben található bénító szégyent, mert a veszteség érzés vezet el bennünk az álmokból való felébredéshez. ❤️

Szeretettel
Varga Eszter