KARMATUDATOSSÁG
Mindig van választásunk, hogy karmát gyártunk, hozunk létre, vagy feloldunk.
A legfontosabb tudás:
Szüleink, tanáraink elé nem lépünk.
Nehéz karmát teszünk magunkra vele, ha megtesszük.
Ha a szülő, tanár többet szeretne mint azt mi adni tudunk, akkor is a mi felelősségünk, hogy megtanuljunk úgy határt húzni, hogy ők mennek elől.
Nem adhatunk több szeretet mint amit a feleslegből tudunk. Hiányaikat nekik kell pótolni, és nem a „végre valaki szeret” állapotból a „jót akarok” jegyében közelebb engedni őket.
Mindig nekünk kell a teret biztosítani számukra, mi nem zárhatjuk ki őket, nem lehetünk a kapcsolati energia uralkodói, inkább zárjon ki Ő, hiszen mi hívtuk be őket, nekünk kell megtanulni fölé emelkedni a fájdalomnak, kialakítani azt a távolságot ami mindenki számára elfogadható.
Kérdésem:
- BIZTOS, hogy jól látod a szülődet, tanárodat?
- Biztos, hogy nem lehet vele haladni?
- Nem lehet, hogy Te vetíted rá a karmás szemövegeden a tapasztalásaidat?
Ha elé lépsz, karmát gyártasz! Érdemes inkább haladni azzal akivel lehet, belül formálni önmagad, mint elé lépni, ítélni mielőtt meg sem bizonyosodsz a hitrendszered valódiságáról az adott helyzetben. Aki nem reagál az érzéseidre, azzal nem tudsz haladni, ezt is fontos, hogy el tudd fogadni, és szabad lenni attól a vágytól, hogy kapcsolódjon. Nem tud, vagy nem akar. Töltsd be ami hiányzik. Ettől még beszélhetsz arról ami jólesne.
Dolgozz magadon, hogy szentnek lásd magad, és akkor őt is annak látod. Az már más kérdés, hogy ő akar e szent lenni, vagy inkább küzd a pozícióért.
Ha egy gyerek, tanítvány eléd lép, az a Te felelősséged is. Arra nevel, hogy állj bele a saját erődbe, de nem erőszakkal, manipulációval, hanem könnyedén, de kétséget nem tűrő pontos fogalmazással.
Inkább szolgáld, én „küldd el”, mint manipuláld, csapdába csalva uralkodj felette.
És azt is érdemes figyelni, hogy a legtöbb embernek nincs elég önismerete, bátorsága benne maradni a szituban, és nyíltan vállalni önmagát.
Mindenkinek van helye. Nem könnyű megtalálni, mert kevesen figyelnek erre, inkább az EGYEDÜL-ben hisznek, de a pozíció nagyon fontos, mert ez az alja a harmonikus életnek.
Varga Eszter